Nem szépítem! Az egész jelentkezési folyamatban számomra ez volt a legstresszesebb rész, mert hallottam ezt azt már korábban arról, hogy bizony itt megtizedelik a jelentkezőket. Tekintettel arra, hogy némi túlsúlyom az a félelmem, hogy kivágnak az alkalmassági miatt nem is volt alaptalan.

A felvételi elbeszélgetésen már jelezték számomra, hogy az orvosi alkalmasságom feltétele lehet egy alvásvizsgálat, ahol azt kívánják feltárni, hogy van e alvási apnoe szindrómám, de mivel az alkalmassági vizsgálat korábban van, mint hogy aláírom a szerződést ezért az saját zsebből kell fizetni és csak egy alvásközpontban mért eredményt fogadja el a főorvos asszony. Ezen kívül azért vannak egészségügyi ezek azok körülöttem, pl a magas vérnyomásra szedek gyógyszert és így nem magas a vérnyomásom.

Elmentem a háziorvoshoz, aki azt mondta, hogy sok szerencsét a Tárkányi doktornőhöz és hogy azonnal foglaljak időpontot az alvásvizsgálatra, mert amikor ő küld, akkor az jó pont nála, hogy már van időpontom. Csendesen jegyzem meg, hogy az alvásvizsgálat saját szervezésben 110e forint.

Itt azért mérlegelni kellett, hogy megér e ennyit és, hogy azért van benne kockázat, mert mi van ha ettől függetlenül sem sikerül az alkalmassági. A döntést meghoztam és foglaltam időpontot.

A meghatározott időpontban megjelentem az orvosi alkalmasságin a MÁV rendelőintézetben. Előtte való héten természetesen nem ittam alkoholt és rengeteget sportoltam és csak szénhidrátmentesen étkeztem. Ismerem a saját fiziológiámat és tudom, hogy bizonyos kérdésekben a határon vannak a markerek és a vér és vizeletvizsgálat az nem nagyon hazudik ezekben a dolgokban.

Érkezéskor kitöltettek velem egy csomó adatlapot, aztán kaptam egy csomó beutalót és elkezdtem cirkulálni, hogy minden vizsgálatra sor kerüljön. Volt a laborvizsgálaton vér és vizelet elemzés. Volt hallásvizsgálat, szemvizsgálat látótér vizsgálattal összekötve. Volt neurológiai vizsgálat és pszichológiai vizsgálat.

A látótér vizsgálat új volt nekem. Be kellett ülnöm egy gépbe, a fejemet rá kellett raknom egy állványra és meredtem magam elé nézni és amikor meglátok egy felvillanó pontot megnyomni a kezemben levő kis kapcsolót. Hát…Mit ne mondjak…Rohadt stresszes vizsgálat volt. Láttam mindent? Jók a szemeim? Itt nem volt kecmec, ha valami szar az kiderült volna. Vert a víz mondhatom.

A neurológia vizsgálatnál is voltak PÁV vizsgálati elemek. Felvillanó számok, pontok stb. Az sem egy kellemes vizsgálat.

A pszichológus pedig fel tette azt a kérdés, hogy mit fogok akkor érezni, ha elgázolok valakit a vonattal. A válaszom az volt, hogy nem tudom, mert soha sem gázoltam el még senkit sem vonattal, sem autóval. Valószínűleg jó választ adtam, mert nem gördített akadályt elém és megadta a pszichológiai vizsgálati papírra az alkalmas pecsétet.

Miután mindennel végeztem behívtak a főorvos asszonyhoz, aki elmondta, hogy ez így szép és jó, minden leletem megfelel, de el kell menjek alvásvizsgálatra, természetesen előhúztam a már van időpontom kártyát, amire elismerés volt a reakció. Az alvásvizsgálatra 1-2 napon belül sor került.

Az alvásvizsgálaton szerencsére csak háromszor kellett megjelennem. A vizsgálati napon délelőtt be kellett mennem konzultálni, ahol az alvásdoki azért beszaratott, mert váltig állította, hogy van alvási problémám. Mondtam neki, hogy nincs, de ő azért keménykedett, majd azzal a mondattal zárta az konzultációt, hogy a vizsgálat majd mindent jól megmutat. Este visszamentem alvásvizsgálatra., ahol felszereltek rám kábeleket, csöveket és rámkapcsolták a villanyt, hogy aludjak. Hát… Pokoli éjszaka volt. Úgy éreztem nem aludtam semmit, mert a csövektől kábelektől nem tudtam semmilyen kényelmes testhelyzetet felvenni. Reggel a nővérke hazaküldött, majd délelőtt visszamentem a kiértékelésre. Az érkezésemkor egy zabszem sem fért volna fel, úgy izgultam. Ez látszott is rajtam, mert a doki amikor behívott, kérdezte is, hogy miért izgulok ennyire. Mondtam, hogy ez nem vicces vizsgálat. Olyan körülményeket vizsgálnak amire semmilyen tudatos ráhatásom nincs és pláne az, hogy úgy érzem nem is aludtam semmit. Erre a doki mondta, hogy semmi baj nincs. Tényleg nincs alvási problémám, és nem is horkolok, de a túlsúlyom miatt el kéne kezdenem mozogni valamit. A válaszom megdöbbentette. Elmondtam neki, hogy heti 2-3 súlyemelő edzésen vagyok, heti 1-2 crossfit edzésen is fellelhető vagyok, minden második hétvégén legalább húsz kilométert túrázok és vasárnaponként squash-olok. Nem nagyon tudom hova beilleszteni az általa javasolt heti 3×20 perc sétát. A lényeg, hogy megkaptam az alkalmas pecsétet itt is.

Amikor visszavittem az alvásvizsgálat eredményét a főorvos asszonynak, akkor csak annyit mondott, hogy: „NINCS OKOM MIVEL MEGTAGADNI AZ ALKALMASSÁGÁT”